Az emlékeztetőkártyák kis papír- vagy digitális kártyák, amelyek mindegyikén egy rövid kérdés, kulcsszó vagy vázlatpont szerepel, hogy felidézzen egy tágabb gondolatot. A diákok a vizsgaanyag begyakorlására használják őket, az előadók pedig arra, hogy kövessék a beszéd gondolatmenetét anélkül, hogy szöveget olvasnának fel.
A „cue card” a brit angolban annak a neve, amit az amerikaiak „flashcard”-nak hívnak: egy kis kártya, amelynek egyik oldalán egy kérdés vagy hívószó, a másikon pedig a válasz, magyarázat vagy következő gondolat szerepel. A „cue”, vagyis az emlékeztető jelzés szó világosabbá teszi a használat célját: a kártya segít felidézni a gondolatot, így nem kell egy teljes bekezdést elolvasnod hozzá.
Az emlékeztetőkártyáknak két fő felhasználási módjuk van. Ismétléskor a diák az előlapra kérdést, a hátlapra választ ír, majd addig gyakorol a csomaggal, amíg a felidézés automatikussá válik. Nyilvános beszédhez az előadó számozott kártyákra írja a beszéd egyes részeinek fő vázlatpontjait, és a pulpitusnál használja őket. Ezek elegendő támpontot adnak a gondolatmenet követéséhez, szó szerinti felolvasás nélkül.
Az online emlékeztetőkártyák ugyanazt tudják, mint a papírkártyák, három nagy előnnyel: meglévő jegyzetekből generálhatod őket, a telefonodon akár a buszon is tanulhatsz velük, és átírás nélkül szerkesztheted a csomagot. Sok diák és előadó használja őket a papír jegyzetkártyák mellett vagy helyett.
Az emlékeztetőkártya és a tanulókártya ugyanannak a tanulóeszköznek két neve. A brit angolban és a Nemzetközösség angol nyelvhasználatában a „cue card” az elterjedt kifejezés, az amerikai angolban pedig a „flashcard”. Ismétléshez a két szó teljesen felcserélhető: egy kis kártyát jelölnek, amelynek előlapján kérdés vagy hívószó, hátlapján pedig válasz található.
Az egyetlen valódi különbség a nyilvános beszédeknél jelenik meg. A beszédhez használt emlékeztetőkártyák nem kérdés-válasz kártyák: számozott gondolatpontokat tartalmaznak, kártyánként egy címsorral és néhány kulcsszóval, amelyek végigvezetik az előadót a beszéd egyes részein. Ezeket senki sem nevezi tanulókártyának.
Röviden: tanuláshoz az emlékeztetőkártya és a tanulókártya ugyanaz, és bármely jó tanulókártya-készítő mindkettőt elkészíti. Ha beszédre készülsz, kérdés-válasz párok helyett készíts számozott emlékeztetőkártyákat rövid vázlatpontokkal.
