Az AP Physics 1 vizsga két azonos súlyú részből áll, és 2025 óta hibrid digitális formátumban zajlik. Az I. részben 80 perc áll rendelkezésedre 40, egyetlen helyes választ tartalmazó feleletválasztós kérdéshez a Bluebook alkalmazásban (az eredményed 50%-a). A II. részben 100 perc alatt négy szöveges feladatot kell kézzel megoldanod, összesen 40 pontért a javítási útmutató szerint: matematikai eljárások (10 pont), átváltás ábrázolásmódok között (12 pont), kísérlettervezés és elemzés (10 pont), valamint átváltás minőségi és mennyiségi leírás között (8 pont).
A nyerspontjaidat nem küldik el a felsőoktatási intézményeknek. A College Board a vizsgarészek súlyozott eredményeiből összesített pontszámot képez, majd ezt egy összehasonlíthatóságot biztosító eljárással az 1-től 5-ig terjedő skálára váltja át. Az eljárás minden év vizsgájához módosítja a ponthatárokat, hogy egy 2026-os 4-es ugyanazt a tudásszintet jelentse, mint egy 2025-ös 4-es, még akkor is, ha az egyik feladatsor valamivel nehezebb volt.
Ezért egyetlen kalkulátor sem tudja előre megmondani a pontos eredményedet, ez sem. Arra képes, hogy a gyakorlás során elért nyerspontjaidhoz a korábbi átváltási táblázatokról nyilvánosan elérhető információkból becsült ponthatárokat társítson. Ez elég pontos ahhoz, hogy reális célt tűzz ki, és megtaláld azt a feladattípust, ahol a legkisebb erőfeszítéssel szerezhetsz további pontokat.
Az AP Physics 1 becsült ponthatárai észrevehetően magasabbak, mint például az AP Biology természettudományos vizsgáé: az 5-öshöz jellemzően közel 69%-os összesített eredmény kellett 60% helyett. Ennek oka, hogy a javítási útmutatók bőkezűen adnak részpontokat. A helyes szimbolikus levezetés akkor is pontot ér, ha a végeredmény hibás. A helyes nyilakkal megrajzolt erőábra már az első egyenlet felírása előtt pontot hoz, az indoklást kérő válaszoknál pedig a helyes fizikai érvelés hiányos válasz esetén is pontot ér. Akik bemutatják a gondolatmenetüket, olyan pontokat is megszereznek, amelyeket a pusztán számoló diákok elveszítenek.
